Mit jelent a freeride pontosan? A freeride azt jelenti, hogy a járatlan hegyoldal mély és szűz haván síel az ember. Vagyis síelés mély hóban, kijelölt illetve ismert pályán kívül! Az extrémsí. Gyűjtőfogalom, amibe minden bennefoglaltatik, mint pl: a freeride, a helisí, de a bemutatókon látható sível történő ugratások különféle elnevezésű módok, mint a trails, lumberslide. A mélyhóban történő síelés igen látványos de legalább annyira veszélyes is! A freeride nem egyelő az épített pályával! A freeride veszélyei Ne feledjük el soha, hogy szabad terepen nincs kijelölt, biztosított pálya, gyakorta fordulnak elő sziklás részek és a lavinaveszéllyel is számolnunk kell. Ezért mindig célszerű sítúravezetőt, síoktatót fogadni, ha egy általunk ismeretlen helyre megyünk. Soha ne feledjünk tájékozódni lesiklás előtt a lavinahelyzetről! Néhány fontosabb freeride szabály: * 2-es lavinaveszélynél, 39 foknál meredekebb lejtőkön nem szabad menni! * 3-as lavinaveszélynél kerüljük a 34 foknál meredekebb lejtőket! * 4-es és 5-ös veszélynél inkább maradjunk a pályán, mert különben a mélyhavazás könnyen rémálommá válhat! Minél gyorsabban siklunk, annál nagyobb élményt nyújt a porhó, azonban ezzel párhuzamosan megnő a lavina veszélye is. Olyan lejtők, ahol jelentős mélyhóban is még sízhetünk bizony sokszor elég meredekek ahhoz, hogy egy lavina meginduljon. Az ilyen lejtők tetején a szél hódünéket építhet ki, amik különösen lavinaveszélyesek! Mielőtt útnak indulunk, informálódjunk az aktuális lavinaveszélyről és az időjárásról! „Lavinabeep” készüléket mindig vigyünk magunkkal! Soha ne menjünk egyedül, vagy túl nagy csoportban! Mielőtt lejtőre megyünk, mindig vizsgáljuk meg, hogy alattunk mi van, hiszen ha egy 50 fokos eljegesedett lejtő szélén vagyunk, sokszor már késő a visszaút. Különösen fontos a vizsgálat, a gleccsereknél az esetleges szakadékok miatt! A nagyon meredek lejtésű részeket mindig egyesével sízzük át és tartsunk nagy távolságot! Rossz látásviszonyok közt ne merészkedjünk szabad terepekre! Sziklák és fák nem védenek a lavinától, sőt befolyásolhatják a lavina útját! 3-as vagy ennél magasabb lavinafokozat esetén kerüljük a sziklás terepeket, az ugrásokat és s hótakarót terhelő mozdulatokat . Az északi és keleti irányultságú lejtők a leginstabilabbak, ezért különösen veszélyesek mivel a megfelelő napfény nélküli hótakaró nem válik stabillá, igaz az is, hogy itt találjuk a legjobb porhavat. Különösen a meredek, árnyékban fekvő lejtőkön történik a legtöbb baleset! A déli lejtőkön sokkal több a napfény, így tavasszal hamar válik nedvessé, tapadóssá az itteni hó. Ez a hó is nagy élményeket biztosíthat, viszont tudni kell, hogy a 30 foknál nagyobb szögű részeken könnyen alakulhat ki egy lavina, főleg ha szárazabb a hó.